Egyre több EU-s cég tagadja meg az áruszállítást Nagy-Britanniába a brexitet követő adószabályok miatt.
Külön gond merült fel az EU-ból importált, a briteknél feldolgozott, majd az Unióba visszaküldött élelmiszer és italok ügyében.
Közben a Fedex/TNT csomagszállító vállalat extra díjat kezdett el felszámolni a brit-EU viszonylatban szállított küldeményekre és hasonló lépésre szánta el magát a DHL és a UPS is.
A 2012-es londoni olimpia sikerei óta a britek megőrülnek a kerékpározásért. A brexit azonban akadályozhatja, hogy hódoljanak szenvedélyüknek.
A Campagnolo olasz cég a héten jelentette be, hogy webáruháza immár nem szolgálja ki a brit vevőket. Azaz, a szigetországból nem lehet náluk közvetlenül vásárolni és nem is szállítanak ki. Egy brit kerékpáros portál ugyanakkor igyekezett megnyugtatni az érdeklődőket, hogy a viszonteladókon keresztül még mindig elérhetők a termékek.
A kerékpáros ruházatot, kiegészítőket és alkatrészeket forgalmazó olasz cég egyike annak növekvő számú európai vállalatnak, amely a brexit és Nagy-Britanniának a közös piacból és a vámúnióból való újévi kilépése után nem akar szállítani a szigetországba.
Hollandiából a Dutch Bike Bits nevű kerékpáros cég állította le a szállításokat – miközben a világ minden más országába hajlandó eljuttatni termékeit. Hozzájuk hasonlóan a belga Beer on Web nevű söröket áruló vállalkozás is brexit után új adórezsimre hivatkozva fordított hátat a briteknek.
Mi lesz az élelmiszerekkel?
Az érintett brit és európai szakmai szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a brexit utáni kereskedelemről szóló brit-uniós alku egyik fejezete gyakorlatilag blokkolja a létező ellátási láncokat.
Ez az olyan élelmiszert és italokat érinti, amelyeket brit elosztóközpontok importálnak majd küldenek vissza az Unióba, főképp Írországba.
Az alku szerint csak az a Nagy-Britanniából az EU-ba behozott áru vámmentes, ami “brit eredetű” és az európai élelmiszer akkor válna “brit eredetűvé”, ha a szigetországban valamilyen módon feldolgoznák vagy módosítanák.
Egy uniós illetékes szerint nem lehet elvárni, hogy a brexitnek ne legyenek következményei. Az uniós cégeknek fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy brit elosztóközpontokat használjanak.
A helyzet nyomán a Sainsbury’s brit szupermarketlánc a rivális Spar termékeit volt kénytelen a polcokra tenni Észak-Írországban.
A korábban említett online kiskereskedőknek pedig az új brit ÁFA-szabályok miatt fáj a feje.
Január 1-től ugyanis a NAV brit megfelelője nem az import, hanem az eladás helyszínén követeli meg az ÁFA megfizetését.
Ez azt jelenti, hogy a külföldi kereskedőnek be kell jelentkezniük a brit ÁFA-körbe és el kell számolniuk a 150 eurónál alacsonyabb tételekkel.
A brit kormány válasza erre azt volt, hogy így egyenlő elbánásban részesülnek az EU-s és az Unión kívüli cégek. A brit hatóság szerint sok uniós cég már korábban regisztrált, mások viszont az előírtnál kevesebb ÁFÁ-t fizetnek a már brit földön lévő áruik után és az új szabályozás ezt küszöböli ki.
Brit fogyasztóvédelmi aktivisták szerint a kormány nem világosította fel eléggé sem a kereskedőket sem a fogyasztókat arról, hogyan hat ki a brexit a határon átnyúló online vásárlásokra.
A holland kerékpáros cég szerint :
a brit adóhatóság a világ minden, Nagy-Britanniába exportáló cégére “díjat vetne ki szolgáltatásáért, ami nevetséges. Mi lenne, ha a világ minden országa ezt tenné? Akkor 195 adóhivatalnál kéne számlát fenntartani és oda befizetni” – írták oldalukon. “Ha Ön dühös emiatt, lépjen kapcsolatba parlamenti képviselőjével” – sürgette brit ügyfeleit a cég.
