Moszkva szigorította a “külföldi ügynök”-törvényt

Oroszországban mostantól büntetik, ha a médiában vagy máshol nem tüntetik fel, ha egy szervezet vagy személy „idegen ügynök” minősítést kapott. Az érvényes jogszabályok szerint „ügynöknek” számítanak a külföldi finanszírozáshoz jutott civil szervezetek és aktivisták is. 

Illusztráció

Egy 2012-es orosz törvény szerint a különböző civilszervezetek és aktivisták „idegen ügynöknek” minősülnek és így kell magukat regisztrálniuk, ha ködösen körülírt „politikai tevékenységet” végeznek vagy külföldről is kapnak finanszírozást. 

A jogi formula a társadalom számára azt sugallja, hogy a civilek „kémek vagy árulók” lehetnek – mondta minderről a New York-i székhelyű Human Rights Watch jogvédő szervezet. Az évek során az orosz belügyminisztérium több, mint 150 csoportot sorolt ebbe a kategóriába, a mozgásba lendült bíróságok pedig különböző bírságokat szabtak ki. 

Putyin elnök és hívei – és immár a törvényhozók – érve ugyanakkor az, hogy ezek a csoportok a Nyugati nyomásgyakorlás eszközei.

A kellemetlen bélyeget olyan nagymúltú szervezetekre is ráakasztották, mint 1990-es évek peresztrojkája idején, a sztálini terror és elnyomás áldozatainak ügyét felkaroló Memorial, amelynek kulcsfigurája volt az emberijogi tevékenységéért 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov akadémikus. Lecsaptak a háztartáson belüli erőszak ellen kampányoló egyik szervezetre is.

Az emberijogi tevékenységéért 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov akadémikus.

Az „idegen ügynök törvény” nyomán körülbelül 30 szervezet – környezetvédelmi, egészségügyi, közvéleménykutató és a melegek jogaiért kampányoló csoportok – inkább felszámolták magukat, mint hogy vállalják az „idegen ügynök” jelzőt. 

A jogvédők szerint körülbelül 20 csoport úgy döntött, hogy inkább nem fogad el külföldi támogatást, hogy tovább tudjon működni. 

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma most még egyet „csavart” a törvényen.

Több-kevesebb pénzbüntetéssel lehet ezentúl sújtani azokat, akik a médiában az értintett szervezeteket említve nem fűzik hozzá hogy azok „idegen ügynökök”. Magukat a civilszervezeteket is büntethetik, ha kiadványaikon vagy anyagaikban nem jelzik idegen ügynök-mivoltukat. 

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma

Például, ha egy médium sérti meg a törvényt, akkor 680 amerikai dollárnak megfelelő büntetésre számíthat, egy magánszemély pedig 35 dolláros bírságra – minden egyes törvénysértés után. 

A nagyhatalmú orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor közel 150 ezer dollárra bírságolta az amerikai kormány által pénzelt Szabadság Rádiót – amely a kelet- és közép-európai országokban Szabad Európa rádió néven ismert.

Az Oroszországról nem éppen hízelgő anyagokat publikáló médium 2017-ben került célkeresztbe, azután, hogy az Egyesült Államok – saját, hasonló törvénye alapján – „idegen ügynökké” minősítette a nyugaton orosz propaganda szócsőnek kikiáltott RT televíziót és Szputnyik hírügynökséget. 

Vjacseszlav Vologyin orosz parlamenti elnök kedden azt mondta: az 1937-ben elfogadott és máig érvényes amerikai törvényre reagáltak. „Ők a Szovjetuniót és a kommunizmus ideológiáját akarták visszatartani, hogy megvédjék a szuverenitásukat. Tegyünk meg mindent, hogy más államok pedig a mi országunk belügyeibe ne avatkozzanak be” – érvelt.

Vjacseszlav Vologyin orosz parlamenti elnök

Híradó minden nap 7:00 és 18:00 között minden egész órakor a Radio HereWeGo-n!

Hírháttér Szvetnik Endrével minden hétköznap 13 és 18 órakor a Radio HereWeGo műsorán!

Hallgassa ÉLŐBEN a lap alján található lejátszó segítségével!

Megosztás itt: