Miért vezethet a halászati vita kemény brexithez?

A brit halászati ágazat az ország GDP-jének, mindössze egytized százalékát adja és csak 12 ezer embernek ad munkát, ami teljes munkaerő 4 század százaléka. Mégis, a téma hatalmas érzelmeket kavar.

Forrás: The Financial Times

Egyik oldalon ott vannak a hazai bulvársajtó által feltüzelt brit halászok, akik számára egyszerű a képlet: brit vizeken csak brit halásszon!

A másik oldalon ott vannak a franciák, belgák, dánok, spanyolok, akik évtizedeken át halászhattak a brit parti vizek közelében és nem értik, miért nem akarnak gyakorlatiasabbak lenni a britek. Sőt, arra is emékeztetnek, hogy a britek pedig a normandiai partoknál foghatnak ki fésűkagylót.

Az ördög a részletekben bújik meg: a külföldi hajók nem jöhetnek a 12 mérföldre kinyúló partmenti sávon belülre. A zászlót büszkén lengető brit halászoknak ez azonban kevés, ők már várják január 1-ét, ami után 200 mérföldre kinyúló sáv lesz kizárólag Nagy-Britanniáé.

Csakhogy jelenleg itt fogják ki zsákmányuk több, mint felét a francia halászok.

2018-ban, két évvel a brexit népszavazás után odáig fajult a dolog, hogy egymásnak mentek a La Manche csatornán a brit és francia halászhajók. A halászok kővel és petárdákkal is megdobálták egymást.

Még furcsábbá teszi a vitát, ha figyelembe vesszük, hogy amit a britek kifognak, annak négyötödét külföldre adják el – főképp az EU-országokba. Közben a hal, amit ők fogyasztanak, 70%-ban nem saját fogás, hanem import – és honnan? Az EU-ból.

Érdemes lenne tehát megegyezést keresni és nem harciaskodni.

Ami komplikálja a helyzetet, az az Unió Közös Halászati politikája. Ennek alapján évente meghatározzák az egyes tagállamok által az egyes fajtákból kifogható kvótát. Azért kell alkudozni, mert a halállományok egyrészt változnak, másrészt útlevél nélkül szabadon vándorolnak az egyes országok vizei között.

A britek valójában azt szeretnék, hogy nagyobb rész essen rájuk az összes halra kimondott kvótából, mert úgy érzik, hogy rosszul jártak az utóbbi évtizedekben: míg az európai hajók 700 ezer tonna halat fognak ki a brit vizekből évente, a britek csak 100 ezret. Emellett a brit halászok baja, hogy jobbára kis hajóikkal nehezen tudnak versenyezni az ipari méretekben halászó külföldiekkel.

Európai szakértők szerint a kisebb hajóval rendelkező brit halászok problémáját az Unión belül is meg tudták volna oldani.

Úgy tűnik, hogy az Unió nagy levegőt vesz és enged, csak azért, hogy ne mérgesedjen el teljesen a viszony a válás után a szomszéddal. A megoldás az lehet, hogy megnövelik a britek kvótáját, az európaiak pedig egy átmeneti időszak után távoznak a vizeikből. Deal vagy no deal, a feleket az ENSZ Tengerekre vonatkozó konvenciója kötelezi arra, hogy egymással együttműködve kezeljék fenntartható módon a halállományt.

Híradó minden nap 7:00 és 18:00 között minden egész órakor a Radio HereWeGo-n!

Hírháttér Szvetnik Endrével minden hétköznap 13 és 18 órakor a Radio HereWeGo műsorán!

Hallgassa ÉLŐBEN a lap alján található lejátszó segítségével!

Megosztás itt: